Az ideinél 42 százalékkal több pénzt költene beruházásokra a kormány a költségvetés tervezet értelmében, ehhez azonban áfából 16 százalékkal többet kellene beszedni.

Elkészítette és rövidesen a parlament elé terjeszti a pénzügyminisztérium a 2018-as költségvetés tervezetét. Az ideihez hasonlóan, a jövő évi költségvetés is roppant optimista, sőt, akár valószínűtlennek is nevezhető adatokkal számol a bevétel oldalon.

A tervezet értelmében a kormány a bevételek 12 százalékos emelkedésével kalkulál. A bevételi oldal legkritikusabb pontjának az áfa tűnik, amelyből 16 százalékkal, 8,5 milliárd lejjel többet kellene beszedni, mint az idén. Ez rendkívül ambiciózus célkitűzés, figyelembe véve, hogy folyó év végéig 6 százalékkal több pénznek kellene befolynia az államkasszába áfából, mint tavaly, azonban az első tíz hónapban a növekedés mindössze 0,5 százalékos volt.

Bár az idei eredmény messze elmarad a várakozásoktól, a szakemberek nem tartják eleve kizártnak a plusz 16 százalékot. A személyi jövedelemadónak 16 százalékról 10 százalékra való csökkentése és a minimálbér újabb emelése minden bizonnyal megdobják majd a fogyasztást, ami automatikusan nagyobb áfabevételt jelent. A feketegazdaság visszaszorítása szintén nagyobb költségvetési bevételt generálna, ugyanis az Európai Unióban nálunk a legnagyobb az elcsalt áfa aránya. A PwC pénzügyi tanácsadó és auditáló cég tanulmánya szerint idehaza éves szinten 35 milliárd lejt tesz ki a be nem szedett általános forgalmi adó.

Rengeteg EU-pénz lehívásával számolnak

A hurráoptimizmus jegyében fogant a tervezetnek az EU-s pénzekre vonatkozó fejezete is. A pénzügyminisztérium szerint az idén tervezettnél 32 százalékkal nagyobb összeget fogunk lehívni 2018-ban, 28,4 milliárd lejt. Ez kisebbfajta csoda lenne, mivel, úgy tűnik, hogy idén is jóval elmaradunk a kitűzött, a jövő évinél jóval szerényebb célösszegtől. A 2017-es költségvetésben 21,6 milliárd lej szerepel, ám az első tíz hónapban mindössze 12,2 milliárd lejt sikerült lehívnunk.

A jövedéki adó tekintetében a kormány 13, az ingatlanadó terén pedig 7 százalékos növekedéssel számol. Profitadó címén 15 milliárd lejnek kellene befolynia az államkincstárba, 3 százalékkal több, mint idén. Ez kifejezetten visszafogott elvárás, figyelembe véve, hogy jövőre életbe lép az EU direktívája, amelynek értelmében a multinacionális nagyvállalatoknak abban az országban kell adózniuk a nyereség után, ahol azt megtermelik.

Papíron sokat fordítanának befektetésekre

A kiadások 12 százalékkal fogják meghaladni az ideieket. A leglátványosabban, 42 százalékkal, a beruházásokra szánt összeg nő, 38,5 milliárd lejre. Dicséretes a Tudose-kabinet szándéka, hogy lendületet adna a beruházásoknak, ám az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az ilyen célú valós kiadások mindig elmaradnak az előirányzottól.

Abban már semmi meglepő nincs, hogy a közalkalmazottak bérére jövőre 17 százalékkal többet költ majd az állam, mint idén, 81,2 milliárd lejt. Ennek következtében ez a tétel a GDP 8,9 százalékát teszi majd ki, ami aggasztóan sok, megegyezik a gazdasági válságot megelőző szinttel. A szociális kiadások 6 százalékkal lesznek nagyobbak, aminek oka a nyugdíjak emelése.

A pénzügyminisztérium arra számít, hogy a GDP 907 milliárd lej lesz, a gazdaság pedig 5,5 százalékkal nő majd. Ez lényegesen meghaladja a Nemzetközi Valutaalap 4,4, illetve a Világbank 4,1 százalékos prognózisát.